KEDVES JELENLEGI ÉS JÖVŐBENI VENDÉGEM!

---

Szeretettel üdvözölöm a Port Royal Étterem weboldalán.

A Tisza partján, a Nemzeti Színház mellett hangulatos környezetben, 3 szinten biztosítunk helyet Önnek a családi, baráti vagy céges eseményekhez. Lehet az születésnap, ballagás, osztálytalálkozó, legény- vagy leánybúcsú, lakodalom, keresztelő,  ebéd vagy vacsora.

Hétvégente élőzenével kedveskedünk szórakozni vágyó Vendégeinknek. A jókedvhez ajánlom kiváló minőségű borainkat, és sokszínű koktélválasztékunkat. Éhségét finom levesekkel, hal- és grillételekkel, salátákkal és desszertekkel csillapíthatja. Az étkezés után kávékülönlegességeinket kínálom, melyeket a népszerű Port Royal kávéból készítjük.

Konyhánk hétfőtől-csütörtökig illetve vasárnap reggel kilenctől 23 óráig, pénteken és szombaton reggel kilentől 24 óráig fogadja kívánságait.

Bármilyen kérése, kérdése van munkatársaim szívesen állnak rendelkezésére, forduljon hozzájuk bizalommal!

Éttermünkben Sodexho, Ticket Restaurant, Chéque Déjenuer, Erzsébet utalvány és Puebla étkezési jegyeket, illetve Üdülési csekket és K&H SZÉP kártyát is elfogadunk.

Asztalt a 62/547-988-as telefonszámon foglalhat.

Jó étvágyat és kellemes szórakozást kívánok.


Mák Tibor
üzletvezető

 

 

 

 

 

 

 

 

Díjtalan parkolási lehetőség

a rakparton

a Port Royaltól 3 percre!

 

Nyitva tartás:

 

Étterem:

Hétfő-csütörtök:

8-24h

Péntek-szombat:

8-01h

Vasárnap:

8-24h

Reggeli:

minden nap

9-11h

Konyha:

Hétfő-csütörtök:

9-23h

Péntek-szombat:

9-24h

Vasárnap:

9-23h

Házhozszállítás:

Minden nap 10-22h

 

Asztalfoglalás:

62/547-988

30/51-09-952

vagy

itt.

Fax:

62/547-988

 

Nálunk történt:

Ápszolutno Románticsno!

Kedvenc rendezőm filmjéből vettem a címben szereplő idézetet az alábbi esetet jellemzendő, de volt hasonló magyar filmben is Bessenyei Ferenccel.

Egy igen romantikus eseménynek lehettek szemtanúi a hétvégén Szegeden az arra járók, valamint a beavatott családtagok, rokonok, ismerősök, akik szinte „véletlenül” odatévedtek, hogy el ne mulasszák a nagy családi eseményt.

Történt pedig, hogy egy jó ismerősöm huszonéves fia évek óta udvarolt egy lánynak, de az utóbbi időben beállt a mosolyszünet. A fiatalember ezt az akadályt egy huszáros rohammal kívánta bevenni, de hát az nem olyan egyszerű. Úgy érezte, nem elég csak úgy egyszerűen odamenni a lányhoz bűnbánóan, és mindközönségesen megkérni a kezét, az olyan snassz! Ki kell találni valami eredetit!

Először repülővel próbálkozott: vászon, lufi, rózsaszirom, de a dolog balul sült el. A vászon összecsavarodott, és nem lehetett elolvasni az üzenetet, a többit pedig elfújta a szél. Ekkor jött a mentő ötlet. A fiatalember valamikor lovagolt, tehát könnyen beállhatott huszárnak. A mit sem sejtő leányzót egy közös ismerős elcsalta a színház melletti tengerészpubba, és mit sem sejtve beszélgettek. Persze, az asztal már előre fel volt díszítve piros, szív alakú lufikkal, kvázi véletlenül. Míg a kikötőkocsma többi asztalánál a beavatottak gyülekeztek minden föltűnés nélkül, mint Rejtő Jenő regényében.

Egy fehér ló (tulajdonképpen szürke tenyészmén) pedig elindult egy kísérővel Tápéról végig a töltésen egész a belvárosig. Mivel a fiatalember már régen lovagolt, a ló pedig nem szokott a városi forgalomhoz, ezért kicsit szokniuk kellett egymást. Nem lehet csak úgy ukmukfukk huszárrá lenni! Szóval, fél óráig köröztek a park füvén, mire a főlovászmester megengedte a jelentést.

Igen: jelentés.

Képzeljenek el egy magas, délceg, jóképű, jó kiállású fiatalembert fehér zsakettben, fehér zsabós ingben, fehér csokornyakkendővel, világos nadrágban egy igen szép termetű, fehér lovon, amint belovagol a színház és a mozi között a vendéglő teraszra, és ünnepélyesen megkéri az ott ülő szíve választottjának kezét.

Ki az a lány, aki ellentmondana?

Nem is mondott ő sem.

Mint a mesében: szépen eljegyezték egymást rögtön egy gyűrűvel, csókot is váltottak nyomban, szerelmes.

A „spontán” összeverődött rokonokból, ismerősökből pedig spontán felcsattan a taps és a digitális fényképezőgép.

Aztán még sokáig folyt az asztaloknál a könny és sör, attól függően, hogy férfi vagy női személyről volna-e szó. Az ifjú pár, Balázs és Viktória pedig eltűnt a kíváncsi szemek elől, kettesben ünnepeltek tovább. Reméljük, boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Hegedűs László

Látványosságok Szegeden

Szegedi Nemzeti Színház

A jelentős színháztörténeti hagyományokkal büszkélkedő Szegedi Nemzeti Színház jelenleg három tagozattal – opera, tánc és dráma –, két játszóhelyen áll a színházszerető közönség rendelkezésére. A patinás, 19. század végén épült 680 nézőt befogadó Nagyszínház elsősorban az operajátszás és a nagyobb volumenű színpadi művek (operett, musical…) otthona, a 281 férőhellyel modern belső építészeti igénnyel 2005-ben felújított Kisszínház a drámajátszásnak és a Szegedi Kortárs Balettnek nyújt otthont. 

A II. világháborút követően, 1945. augusztus 29-én államosították a szegedi Városi Színházat. A Minisztertanács döntése alapján létrejött – a fővárosi Operaház és Nemzeti Színház mellett – az ország harmadik, a korabeli viszonyok között magas állami szubvencióval támogatott színháza, a Szegedi Állami Nemzeti Színház. A három tagozatú színház, Vaszy Viktorral az élén rövid idő alatt országos elismerést vívott ki. A vidéki színházak országos államosítása 1949. augusztus 1-én véget vetett ennek a virágzó fejlődési folyamatnak. Egy tollvonással megszüntették a szegedi színház opera- és tánctagozatát, az együttesek tagjait elbocsátották, a színház javait, gazdag díszlet- és jelmeztárát „igazságosan” szétosztották. Az 50-es évek elején, csökkentett létszámú prózai együttes szolgálta ki a közönséget, szigorúan a sematizmus kultúrpolitikai elvárásai szerint. A zenés színház, az opera csak lassanként szerveződött újjá a diktatúra lazulásával egyidejűleg. Jelentős változás csak 1956 után következett be. A színház visszakerült a város kezelésébe, nevéből is elmaradt az 1945-ben ráragasztott állami jelző. A Szegedi Nemzeti Színház 1957-től újra három tagozattal rendelkezik: az opera, élén a visszaédesgetett sikeres Vaszy Viktor karmesterrel, új fejezetet nyit nem csupán a vidéki, de a hazai operajátszás történetében is. Az elmúlt évtizedekben az eleinte jobb-rosszabb korszakokat megélt szegedi táncművészet is fejlődésnek indult, Imre Zoltán (Szegedi Balett), majd Pataki András és Juronics Tamás (Szegedi Kortárs Balett) irányításával országosan sőt a nagyvilágban is ismertté vált.

Forrás: szinhaz.szeged.hu

 

A SZEGEDI MÓRA FERENC MÚZEUM

A szegedi múzeum létrejötte elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történetétől. Somogyi Károlyesztergomi kanonok az 1879-es árvízkatasztrófa után ajándékozta könyvtárát Szegednek. Első igazgatóvá 1882-ben nevezték ki Reizner János (1847-1904) városi főjegyzőt. Ő a könyvtárrendezés során a folyosón elhelyezte saját érem- és régiséggyűjteményét is. A város újjáépítését irányító királyi biztosság (munkájának befejeztével) az intézménynek ajándékozta a város körüli földmunkák során napvilágra került érmeket és régészeti leleteket, ezzel megvetve a leendő múzeum alapjait.
A rendszeres gyűjtőmunka 1888-ban kezdődött. Az éremtár gyarapítása mellett megkezdődött a régészeti kutatómunka és a történelmi emlékanyag tervszerű gyarapítása is. 1896-ban létrejött a természetrajzi osztály. A millenniumi ünnepségeknek köszönhetően fölépült a Közművelődési Palota, mely a képtár kialakításához is lehetőséget nyújtott; így 1899-ben megnyílhattak az első kiállítások.

Tömörkény István (1866-1917) 1899-ben került könyvtári állásba, majd Reizner halála után lett az igazgató. A személyzet alacsony létszámából adódóan rendszeresen segítettek külső munkatársak a szakfeladatok ellátásában, így az 1908-ban megnyílt néprajzi tár megszervezésében Szász Gyula tanító működött elsősorban közre. 1904-ben került az intézményhez Móra Ferenc (1879-1934), a természetrajzi tár rendezésére. E tevékenységen túl résztvett a néprajzi gyűjtésben is, de - mint múzeumi szakember - közismertté ásatásai révén vált. Igazgatósága alatt (1917-1934) tovább bővült a kiállítások száma, rendeződött a raktárak és a "laboratórium" (=restaurátor-műhely) helyzete. Ezekben az években lett a múzeum munkatársaCs. Sebestyén Károly is, aki néprajzkutatóként és műtörténészként vált országos szaktekintéllyé. Móra halála után két évig megbízott intézményvezetőként dolgozott. Czógler Kálmán főreáliskolai tanár 1917-1936 közt félállásban a temészetrajzi gyűjtemény őre volt. Korszerű alapokra fektette a meglevő gyűjteményt, elkészítette az első szakleltárt. Az éremtár kezelője 1920-1936 közt Banner János középiskolai tanár, a későbbi régészprofesszor volt. A kettős intézmény utolsó közös igazgatója Csallány Dezső régész (1942-1949).

1950-ben a múzeumot különválasztották a Somogyi-könyvtártól; s ekkor vette fel Móra Ferenc nevét. Az önálló intézmény első igazgatója Bálint Alajos régész lett, akinek - többek közt - az épület két szárnyon történt kibővítése köszönhető. Az intézmény 1962 óta helyt ad a megyei múzeumigazgatóságnak is, melyet 1969-től 1997-ig Trogmayer Ottó régész vezetett. Ezen időszak egyik legnagyobb múzeumi fejlesztése az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark létrehozása volt, a megye összes múzeuma és múzeumi munkatársa közreműködésével. 1984-ban a Somogyi-könyvtár átköltözött a Dóm téren felépült új könyvtárépületbe. A Közművelődési Palota teljes építészeti felújítása során belső átalakítással lehetőség nyílt a JATE BTK Régészeti Tanszékének befogadására is (1987). Az 1990-ben befejeződött felújítások nyomán a múzeum épületében új állandó kiállítások nyíltak, munkatársaink önálló kutatószobákat kaptak, lehetőség nyílt modern restaurátor- és fotólaborok kialakítására is. Az intézmény mai legnagyobb gondja a felszaporodott számú gyűjteményanyag méltó elhelyezése, hiszen egyedileg beleltározott műtárgyaink száma 248950.

A Közművelődési Palotán kívül a múzeumhoz tartozik a Fekete-ház, a Kass-Galéria, és a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház is.

Forrás: mfm.u-szeged.hu

 

VÁRMÚZEUM ÉS KŐTÁR

A szegedi vár és a vártemplom feltárása

Szeged középkori vára a Maros és a Tisza találkozása alatt, a vízjárta területekből kiemelkedő szigetek egyikén épült. A római korban itt lehetett a Ptolemaiosz említette Partiszkon nevű település. A rómaiak ezen a helyen a Kr. u. 2. században útállomást létesítettek. Ennek nyomai a várbontáskor kerültek elő: többek között egy márvány császárportré, és egy feliratos kő, amelyet a császári futárposta parancsnoka állíttatott.  
A népvándorlás-, a honfoglalás-, majd Árpád-korban valószínűen a régi római maradványokat ugyancsak katonai célokra használhatták, hiszen a fontos tiszai átkelőhelyet, az Erdélyből a Maroson szállított sót és annak átrakodó kikötőjét sohasem lehetett katonai felügyelet nélkül elképzelni. Állandó vár építésére csak a tatárjárás után, a 13. század második felében került sor. Falai között a középkorban csaknem minden királyunk megfordult. Többször adott helyet az országgyűlésnek is.

A mohácsi csata és Buda elfoglalása után, 1526-ban a visszavonuló török seregek a várost a várral együtt feldúlták.  1543 farsangján a vár szinte ellenállás nélkül jutott újra török kézre, ezúttal 143 évre. Az 1686-ban felszabadított vár külső képét császári hadmérnökök felméréseiből, rajzairól, és egy 1709-ben készült festményről, a máriacelli kegykép hiteles ábrázolásából ismerjük. Ezek mindegyike egy szabálytalan négyszög alakú, négy saroktornyos téglavárat ábrázol. A vár épületeit piros tetőcserép fedte. A nagy kiterjedésű téglaerődítmény túlnyomó része középkori eredetű volt. 
A középkorban még minden fő égtáj irányában kaputornyok védték a Szolnok, Buda, Temesvár, Pétervárad felé nyíló kapukat. A török uralom alatt az északi és keleti (Tiszára néző) kapukat befalazták, a nyugati, budai kaput gyalogosbejáratra szűkítették. A mai Roosevelt tér területét felölelő elővárral védett déli kaputorony volt az egyetlen bejárata.

A vár belsejében, a középkori épületek közül a két legjelentősebbről maradtak fenn ismereteink. A római falak felhasználásával épített, emeletes Árpád-kori Palota a mai Vár utca és Deák Ferenc utca sarkán állt. Lovagtermét dongaboltozat fedte, ülőfülkék és román stílusban faragott lábazatokkal és fejezetekkel díszített oszlopok tagolták. Külső falsíkját fehér, sárga és fekete dőlt négyzetekből álló festés borította. 
Az udvar közepén állt az impozáns gótikus vártemplom - Dugonics András szerint - Szent Erzsébet temploma. Gótikus támpillérekkel megerősített épület volt, északi oldalán sekrestyével, déli oldalán mellékkápolnával, melynek gótikus csillagboltozata a feltárások során vált ismertté. Többemeletes karcsú tornya az északi oldalon emelkedett. A templom jelenlegi adataink szerint a 14. század közepén épült.

A várbontás és az utóbbi évek feltárásai során előkerültek azok a csipke finomságú kőfaragványok, melyek a bejáratot, az ablakokat és a templombelsőt díszítették. Ma ezek a faragványok, melyek a középkori Szeged európai rangú építészeti színvonalát bizonyítják, a vármaradvány Tisza felőli udvarán létesített kőtárban láthatóak. A 18. század elején a várparancsnokság a templomot lebontatta.

A vár egy részét a 18. század végén börtönné alakították át, amelyben 1848 előtt olasz hadifoglyok, majd a dél-alföldi betyárvilág felszámolására kiküldött Ráday Gedeon királyi biztos befogott betyárjai, - köztük Rózsa Sándor is - raboskodtak. 1876 és 1882 között az egész erődítményt, az Alföld legnagyobb középkori eredetű téglavárát lebontották, a ma is álló barokk-kori, úgynevezett Mária Terézia-kapu kivételével.  
A vármaradványt 1999-ben tetővel fedték be. A városfelőli oldalán, az egykori kapu lebontott homlokzata helyén felépítették a múzeumi kiállító- és raktárhelyiségek fogadó-, kiszolgáló egységeit magában foglaló tömböt.
Az építkezések megindulásakor került elő a gótikus vártemplom északi fala. A templombelsőből és a templom körüli temetőből eddig mintegy hétszáz középkori temetkezés került elő, ami Szeged első régészetileg megismert középkori temetője. A sírok a több száz éven át tartó folyamatos temetkezések miatt szorosan egymás mellett, illetve egymás fölött fekszenek a feltárás pillanatában, szinte "tömegsírként" hat a látványuk. Ez azonban csak a látszat, a középkorban is létezett meghatározott temetkezési rend, a sírok rendszerben, sorokban helyezkedtek el. A folyamatos utántemetések miatt azonban a föld alatt szinte kaotikus zsúfoltság alakult ki a sírok egymásra rétegződésével.

Előfordulnak egyes, és kettős temetkezések, valamint egy-egy család több nemzedékét magában foglaló közös sírboltok, téglából épített családi kripták is. Gyakran találunk a sírokban az elhunytak viseletéhez tartozó gombokat, ruhakapcsokat, ruha- és övdíszeket, fülbevalókat, valamint pénzérem-mellékleteket. Bár a keresztény rítus szerint eltemetettek esetében a túlvilági útra szánt mellékletadás pogány szokása tiltott volt, a XIV. században itt is feltűnő kunok sírjaiban gyakran találunk egyéb tárgyakat is a sírokban. 
A felfedezéssel Szeged egyik legfontosabb középkori műemléke válik láthatóvá. Igaz, a több évi munkával a templom épületének csak nyugati felét tárhattuk fel. Ha a feltárás folytatódik, és az előkerülő falak bemutatására lehetőség nyílik, a Dömötör-torony és az alsóvárosi templom mellett, Szeged egy harmadik középkori műemlékkel büszkélkedhet.

Forrás: mfm.u-szeged.hu

 

Stefánia

Sétánk során a Múzeum mögött a Stefánián, hivatalos nevén Várkertben,  pihenjünk meg a park fái alatt. A különleges faritkaságok között pillanthatjuk meg a vármaradványt, a hajdani Mária Terézia kaput. Már a honfoglaló magyarok földvárat emeltek ide, melyet a tatárok leromboltak, de IV. Béla újjáépítette, kőfallal erősíttette meg és a hajdani római őrállás helyén épült meg a palota,
melyben megszállt Károly Róbert, Zsigmond, Albert, I. Ulászló, Hunyadi János és Mátyás. 1444-ben itt kötötték meg a szegedi békét a törökkel, Hunyadi 1456-ban
innen indult Nándorfehérvár ostromára. 1543-ban a törökök foglalták el és 143 évi megszállás után szabadítják fel a keresztény csapatok 1686-ban. II. József szüntette meg erődítmény jellegét és börtönné alakítatta át.
Nagy kiterjedése miatt 1880-82 között lebontották.
A nagy árvíz után a vár megmaradt falai között étterem, kioszk működött, majd 1959-ben restaurálták, és a múzeum várostörténeti kiállítását helyezték el benne.
Néhány évvel ezelőtt a szegediek óhaja szerint méltó helyére került Erzsébet királyné carrarai márványból faragott szobra, Ligeti Miklós alkotása, mely éveken keresztül a vármúzeum kertjében állt.

 

A Tisza

Tisza a legmagyarabb folyónk. A Keleti-Kárpátokban ered, két ágból egyesül Fehér és Fekete-Tisza néven. A folyó magyarországi szakaszán főleg középszakasz jelleggel folyik, hatalmas kanyarulatokat, íveket alkotva.
A Tisza kanyarulat homorú oldalának a víz „nekivág” és a sodra alámossa, míg az ellenkező oldalon lerakja hordalékát, belőle turzásszerű gátat épít, melyek ívesen sorakoznak egymás után, ezeket nevezik övzátonyoknak.
Az Alföldön végigkanyarogva egykoron hatalmas területeket birtokolt, mígnem az 1840-es évektől elkezdődött a szabályozása. Széchenyi István gróf kezdeményezésére Vásárhelyi Pál mérnök készítette el a terveket megfelelő előtanulmányozások után. Az 1879. március 12-i Szegedi nagyárvíznek több jelentős oka is volt, amelyek végül a város teljes megsemmisüléséhez vezettek.

A mai modern körutas-sugárutas nagyvárosi alaprajz is a tiszai árvíz következménye. A Tisza folyó és Szeged városa elválaszthatatlan egymástól. Tavasztól őszig a Tisza szerelmesei: horgászok, evezősök, fürdőzők népesítik be a vizet és a partját.

 

Városháza

Az eklektikus palotákkal körülvett téren található a neobarokk stílusban épült Városháza. Az épület alapkövét 1799-ben helyezték el és Vedres István tervei
szerint Schwörtz János építette fel. Az árvíz alatt megrongálódott épület alapjaira Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján új, egyemeletes Városházát emeltek 1883-ban. Az épületet a mellette álló Bérházzal a „ Sóhajok hídja” köti össze, mely az 1883-as királynapokra készült, amelyek során Ferenc József meglátogatta a 1879-es nagy árvíz után újjáépült várost. A király és kíséretének szállása megoszlott a két épület között és a kapcsolat megteremtése érdekében építették a zárt hidat. A lépcsőházat színes üvegablakok díszítik, az egyiken olvasható a Ferenc Józsefnek tulajdonított híres mondás: „Szeged szebb lesz, mint volt !” A közgyűlési terem falait olajfestmények díszítik, a mennyezeten
freskó látható, mely Vajda Zsigmond munkája.
Itt tartotta rendszeresen havi felolvasó ülését a Dugonics Társaság. A Városháza hangulatos udvarán tartják nyárestéken a Muzsikáló udvar kamarahangversenyeit,
valamint a Városházi esték prózai és zenés előadásait.

 

Klauzál tér

A Széchenyi térről folytassuk sétánkat Szeged sétáló utcáján, a Kárász utcán keresztül a Klauzál tér felé. A sétáló utca elejére Párkányi Péter alkotásai, a Köszöntő szobrok kerültek, melyek a városban kora tavasztól késő őszig tartó vidám fesztivál hangulatot tükrözik.
A Kárász utca Dugonics tér felőli végén pedig az Utcai zene című szoborcsoportot láthatjuk, mely Kligl Sándor alkotása. A mediterrán hangulatú Klauzál tér közepén áll az ország egyik első egészalakos Kossuth-szobra, Róna József alkotása. Az Új Zsótér-ház földszintjén van a szegedieknek és a város vendégeinek egyaránt kedvelt találkozóhelye, a Virág cukrászda. A tér egyik legjelentősebb műemlék épülete a klasszicista Kárász-ház, melynek erkélyéről mondta el Kossuth Lajos 1849-ben utolsó magyarországi beszédét. 1857-ben itt tartózkodása alatt ebben a házban szállt meg Ferenc József.
A téren áll Tóbiás Klára alkotása, a Királyok kútja is.

 

Dugonics tér

Az 1879-es nagy árvíz előtt búzapiac működött a Dugonics téren. A tér Tisza Lajos körút felöli oldalán áll Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása, Dugonics Andrásnak, a tér névadójának szobra. Kezében tartja Etelka című regényét, mely alkotás az első magyar regény. A Dugonics tér 2. szám alatt található a romantikus stílusú, műemlék jellegű Vajda-ház.
Ebben a házban nyitotta meg kapuit az Olasz Intézet és itt működik a Tourinform Iroda is. A tér főépülete a központi egyetem kora eklektikus palotája, mely eredetileg főreáliskolának készült. 1921-ben költözött ide a Kolozsvárról áttelepült tudományegyetem. Itt vonta felelősségre Horger Antal József Attila bölcsészhallgatót a Szeged lapban megjelent, Tiszta szívvel című verséért. Az épület mellett áll a költő bronz szobra, mely Varga Imre alkotása.
A téren számos kulturális rendezvény kerül megrendezésre, és az év során több ízben kézműves vásár várja az idelátogató vendéget. A Dugonics térről az Árpád téren keresztül folytatjuk sétánkat az Aradi Vértanúk terére.

 

Aradi vértanúk tere

A téren áll II. Rákóczi Ferenc lovas szobra Ifj. Vastagh György alkotása és a szőregi csata emlékoszlopa.
Az emlékmű tövében az Aradon vértanúhalált halt tizenhármak névsorát márványtábla örökíti meg.
A tér Tisza felőli oldalán található egy szép koraeklektikus épületben a világhírű Bolyai Intézet. Ez az épület, melyben jelenleg az egyetem természettudományi kara működik, hajdanán a piarista gimnáziumnak és a rendháznak adott otthont, ahol Juhász Gyula is tanult. Az épület mögött a Rerrich Béla téren található a gótika korában alkotó Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobrának másolata. A tér másik oldalán látható az 1956-os emlékmű, Melocco Miklós alkotása.
Az Aradi vértanúk terét a Boldogasszony sugárúttal a Hősök Kapuja köti össze, melyet az első világháborúban elesett katonák tiszteletére emeltek. A Kapu mennyezetén Aba - Novák Vilmos freskóit láthatjuk. Szent György, Szent Borbála védőszentek és a keresztvivők mellett, maga a festő is megjelenik az alakok között.
A teret a Dóm tér felöl a Püspöki palota és az egyetemi épületek határolják. Az Aradi vértanúk tere felöli kapun keresztül jutunk át a Dóm térre.

 

Új Zsinagóga

A Klauzál térről kiinduló Kígyó utcán, rövid sétával jutunk el a századfordulón mór-szecessziós stílusban épült, monumentális Zsinagógához.
A festett üvegablakok, a művészien faragott padok, az egymással harmonizáló elefántcsontfehér, kék és arany díszítések mind Löw Immánuel elképzelései alapján készültek. A márványoltár záróköve jeruzsálemi márványból készült, a
frigyszekrény ajtaja Nílus menti akácfából, melynek kilenc rekeszében 18 tóratekercset őriznek.
A festett üvegablakok és a belső ornamentika Róth Miksa műhelyében készültek. A Hajnóczy utcában találjuk a klasszicizmus építészetének egyik legszebb szegedi emlékét, a régi zsinagógát.

 

Reök-palota

A Tisza Lajos körút-Kölcsey utca sarkán a hazai szecesszió jellegzetes alkotását tekinthetjük meg, a Reök-palotát. A külföldi szakirodalomban „Ungarischer Jugendstil” néven emlegetett építészeti stílusban készült házat Magyar Ede
tervezte és 1907-ben készült el. A fiatalon elhunyt tervező alig nyolc éves alkotó korszakát Szegeden töltötte, miközben bejárta Európa nagy művészeti centrumait és utazásainak élményanyagát felhasználva tervezte meg az épületet Reök Iván vízügyi mérnök megbízásából. A homlokzaton és az épület lépcsőházában
stilizált növényi ornamentika látható. A különleges szépségű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján Fekete Pál készítette. A spanyol Antoni Gaudí lakóházaival rokon épület európai viszonylatban is a legszebbek egyike.
A szegediek egymás között csak „lófaraháznak” nevezik, mivel az első világháborús hősök emlékére emelt huszárszobor mögött helyezkedik el.A felújított épületben 2007 augusztusában Regionális Összművészeti Központ kezdte meg működését. A REÖK a színvonalas időszaki kiállítások mellett állandó programokkal - többek között Irodalmi és Opera Szalonnal, könnyű- és komolyzenei koncertekkel, szobaszínházi előadásokkal - is várja a látogatókat. A REÖK különlegessége az összművészeti kínálat, az intézmény napról-napra új és izgalmas programokkal várja az érdeklődőket. 
Innen a Somogyi utcán lekanyarodva a Dugonics térre érünk.

 

Fekete ház

A Somogyi és az Oskola utca sarkán látható a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza, a késő klasszicista építészet egyik legszebb szegedi emléke. Hild József tervei alapján épült 1868-ban és ebben az épületben működött hajdanán a Hungária szálló. A Somogyi utcán haladva érünk el az angol romantika stílusában tervezett, saroktornyos Fekete házhoz. Nevét falának korábbi sötétszürke
vakolatszínéről kapta. 1857-ben kereskedő - polgárháznak épült Gerster Károly tervei alapján. 1860 és 1865 között itt működött a belvárosi kaszinó. A Fekete ház évtizedek óta a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának kiállítóhelye,
illetve rendszeresen időszakos kiállítások otthona.

 

Gróf palota

A Tisza Lajos körút és a Takaréktár utca sarkán találjuk a Gróf-palotát. A Gróf-palota névadója az építtető dr. Gróf Árpád Márton jogi diplomás polgár, akinek nem voltak mindennapos anyagi gondjai, ugyanis igen jelentős beosztásokat
tudhatott magáénak: városi főügyész, kormányfőtanácsos volt. Az épület építésekor megfogalmazta, hogy kinek szánja a Tisza Lajos körúti palotáját: „korszerű, magas lakbéreket is megfizetni képes, bizonyára megfelelő hivatali pozícióban lévő, jól szituált tisztviselők, vagy egyéb foglalkozásúak számára” Az épületet Raichl J. Ferenc tervezte, 1912-13 között épült, mindössze 13 hónap alatt. A három utca által határolt telken egy igen elegáns háromemeletes épületet készítettek el. A palota megformálásában a modern szecessziós törekvéseket jól ötvözte az építész a hagyományokban bővelkedő magyaros és keleti ornamentikával. Az épület tömbjét két oldalon két oszlopra állított karcsú torony keretezi, melyek finoman formált szép sisakjaikkal büszkélkedhetnek. Rendkívüli változatosságot jelent és egy sajátos ritmust ad az épület főhomlokzatának az alapfalsíkból kiugró kis félköríves és hosszú erkélyek váltakozása. A síkokból eredő mozgalmasságot fokozza az erkélyek mellvédjeinek
változatossága. Az oldalhomlokzatok a főhomlokzathoz képest erősen visszafogottak leegyszerűsítettek. A homlokzati ornamentikák gazdag arany és kék mozaikja keleties hatást tükröz, főleg az első emeleti erkélynél a falsík mezőjében alkalmazott díszítőelemek, pávaszemek.
A magyaros motívumok a domború mázas kerámiában jelennek meg. Rendkívül finom munkát dicsérhetünk a nyílászárókban, a lépcsőházi és padlásszinti ablakokban, kovácsoltvas rácsokban, virágtartókban.

 

Szent István tér és a víztorony

A teret 1880-tól a szegediek Gabonapiacnak nevezik, jóllehet ez a titulus az árvíz előtti Dugonics és Árpád teret illette meg. A fő építményét, látványosságában és funkcióiban is kiegészült víztornyot, Zielinski Szilárd tervezte.
Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas, teljes egészében vasbetonból készült építmény 1904. év végére épült meg. Szerkezetében és anyagában a kor technikai színvonalán az országban egyedülálló építmény volt. Az ugyancsak vasbetonból
készített zászlótartó rúdjával együtt a víztorony 54,9 m magas. Az újjávarázsolt térnek a pihenő-, és emlékpark jellege a meghatározó a korábbi piac funkcióval szemben. A víztorony megtartva az eredeti funkciót turisztikai látványosság is. A benne elhelyezett Foucault-ingasegítségével bizonyosodhatunk meg arról, hogy a Föld forog a saját tengelye körül. 
A víztornyot 2006-ban felújították. A víztoronyban a csodálatos mérnöki alkotás szépségein túl a szikvíz készítésével, a fizika történetével kapcsolatos kiállítások, festmények, rajzok, fotók, fotografikák tekinthetők meg, a kilátószinten pedig Szeged panorámájában gyönyörködhetünk.

 

Református templom

A szegedi polgárok szerint a Kakasos templom, az árvíz utáni rekonstrukció és összefogás szép példája. Tisza Lajos, újjáépítési királyi biztos közbenjárására jelölték ki a templom helyét, a telket ingyen kapta az egyház.
A terveket Schulek Frigyes készítette, a kivitelezést a norvég építési vállalkozó Gregersen Guilbrandt végezte, aki maga is református lévén, a mélyen fekvő telek mintegy 2 méterrel való feltöltését saját költségén vállalta.
Az ünnepélyes átadásra 1884. május 25-én került sor. A szabálytalan oldalú háromszög alakú telekre Schulek egymással 120o-os szöget bezáró háromlevelű lóherére emlékeztető alaprajzú templomépületet álmodott meg. A református templomok egyik legfőbb eleme az Úr asztala, amit hangsúlyosan az épület mértani középpontjába helyezett, míg a szószék oldalra került, mert azt célszerű falhoz vagy pillérhez támasztani, már a hangvető miatt is. A neogótikus klinker épület magasra törő tornyai – szerény méretük ellenére is – méltóságot sugároznak, építészetileg tökéletesen megkomponáltan, harmonikus egységet alkotnak. A kakasos templom közelében van a Református palota, amely közel harminc évvel későbbi időből egy egészen új stílust mutat be. Magyar Ede eklektikus – szecessziós munkája 1911-re készült el. Az ötszög alakú telken három udvar köré rendezett szárnyakkal éri el a teljes beépítettséget.
A bejárat felett lévő műkő szobrok éneklő és tanuló gyerekeket mintáznak, míg a két véghomlokzaton „vetés” és „aratás” képét fedezhetjük fel.

 

Alsóvárosi templom

A Dél - Alföld legfiatalabb és legmodernebb városában Szegeden, Alsóváros központjában áll egy 500 éves épületegyüttes, a Ferences templom és kolostor. A templom több periódusban, valószínű, hogy egy régebbi egyházi épület anyagának
a felhasználásával 1503-ban készül el. Mestere nagy valószínűséggel már a visegrádi építkezéseknél is feltételezett Johannes Fráter, aki a kolozsvári Farkas utcai református templomot, valamint Nyírbátorban a református és a minorita templomokat építi XV. század végi, XVI. század eleji késő gótikus stílusban. Két Mária kegykép is van az alsóvárosi ferences templomban. Az egyik kegykép az 1713-ban Graff Antal szerzetes szobrász által készített barokk főoltárban van elhelyezve. A másik a Fekete Mária kép, melynek elődje a lengyelországi Czestochowa-ban található: az eredeti képről a legenda úgy szól, hogy Szent Lukács apostol festette volna Mária názáreti házában, s azt Ilona (Konstantin anyja) találta meg Krisztus keresztjével együtt és Konstantinápolyba vitette. Többszörös áttéttel kerülhetett az Anjouk birtokába, így azt Nagy Lajos – mint Lengyelország királya a Jasna Górai pálosoknak adományozta. Az Alsóvárosi templom búcsúja Havas Boldogasszony napja, így minden év augusztus 5-én sok ezren keresik fel a templomot, imádkozni egy kis segítségért, vigasztalásért.

Forrás: tip.szegedvaros.hu

 

Anna Fürdő

Szeged belvárosának pompás épületei között kétséget kizárva az egyik legfeltűnőbb, formájában és stílusában kirívó épület az Anna Fürdő. A szemet gyönyörködtető török építészeti elemekkel díszített Városi Gőzfürdő épülete 1896-ban épült eklektikus stílusban Steinhardt Antal és Lang Adolf osztrák építészek tervei alapján.

Szeged városának elsőkörben csupán csak egy tisztasági gőzfürdőre volt igénye, azonban 1927-ben a város fúratott egy kutat és ekkor leltek rá a csodálatos gyógyerővel bíró Anna-vízre, amely 944 méter mélyről 49°C-os hőmérséklettel tört a felszínre. A vizet 1929-ben gyógyvízként minősítették és miután a Városi Gőzfürdőbe is bevezették 1938-tól a térség egyik legkiválóbb gyógyfürdőjévé vált. A forrás fölött helyezték el az Anna-kutat, melyből bátra lehet fogyasztani.

Hajdanában az Anna Fürdőben nemenként elkülönítve járhattak fürdőzni a népek a közös gőz- és kádfürdőegységekben, ma viszont már nemtől és kortól függetlenül lehet igénybe venni a fürdő wellness és gyógyászati részeit. 
A műemléképületté nyilvánított fürdőt 2004-ben teljes egészében, ám a stílusjegyeit megőrizve felújították. A belső korszerűsítés időszerű volt, így az egyik szárnyában a termálfürdő a másikban a wellnessfürdő kapott helyet. A felújítás során a fürdőépület mellé épült egy modern gyógyászati központ is ahol lehetőség nyílik fizikoterápiás szolgáltatásokat igénybe venni. 
A kívül és belül is egyaránt impozáns és hangulatos Anna Fürdőben garantált a felejthetetlen fürdőélmény.

 

Széchenyi tér

A Széchenyi tér a szegedi belváros egyik központi elhelyezkedésű, parkosított, forgalom elől részlegesen elzárt, négyszög alakú tere. Korzója közvetlen folytatása a sétálóutcának, kedvelt sétahely, rendszeresen szolgál ünnepségek, fesztiválok, vásárok színhelyeként.

A Széchenyi tér szobrai

A Tisza felőli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márványszobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos), amelynek talapzatába illesztették az 1970. évi magasvíz Tisza partról bevetített szintjét jelző márványtáblát. Utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet örökíti meg (Zala György). A túloldalon a Városházával szemben helyezkednek el az Áldást hozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk, a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja.

A Széchenyi tér épületei

A Széchenyi tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, amely irodalmi, történelmi, művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult meg itt. A tér nyugati oldalán a Városháza mellett áll a klasszicista stílusú Zsótér ház, építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt. A Sóhajok hídja, amely a Városházát és a Bérpalotát köti össze a velencei híd mintájára készült el.

 

Napfényfürdő Aquapolis

A négy évszakos „vízivárosban” új, belső élménymedence tér létesül sodrófolyósokkal, zuhatagokkal, pezsgőágyakkal és egyéb élményelemekkel. A belső élménymedencéhez kiúszóval kapcsolódik majd a külső wellness-medence. Az élménymedence tér déli oldalán üvegezett falfelület biztosítja majd a vizuális kapcsolatot a szabadtéri strand és létesítményei felé.
A fürdő területén belül egy kifejezetten csendes, relaxációs zóna is kialakításra kerül („csendes wellness”), ahová csak 16 éven felüliek léphetnek be, biztosítva ezzel a vendégek nyugodt környezetben történő pihenését.

A Szegedi Vadaspark

A Szegedi Vadaspark 1985-től működik, amikor is még csupán 3 majom, 1 óriáskígyó, néhány őz és pár vaddisznó képviselte az állatgyűjteményt. 1989-re gyarapodott az állatok száma, míg végül 1989. május 28-án már legálisan is megnyithatta a Szegedi Vadaspark a kapuit, akkor még csak 3-4 hektáron mutatták be az állatokat. A kezdeti szerénynek mondható állatállomány az idők folyamán szépen bővült, méghozzá a vadaspark főelve szerint, vagyis hogy a kifejezetten ritka, veszélyeztetett állatok földrajzi elterjedésük szerint csoportosítva legyenek bemutatva.

A legelsőként 1994-ben a Dél-Amerika földrajzi bemutatóját nyitották meg. A nemzetközi fajmegmentési programokban való első jelentős részvétel a karmosmajmok kapcsán kezdődött meg, az elért sikerek révén hamar nemzetközi hírnévre tett szert a Szegedi Vadaspark intézménye.

Hogy miért különleges a Szegedi Vadaspark állatkertje?

• Mert a legnagyobb, hiszen a Szegedi Vadaspark közel 45 hektáron terül el. Aminek ugyan még csak egy része épült be, de ezek szerint a jövőben így még számíthatunk újdonságokra.
• Mert a Szegedi Vadaspark a ritka állatok kertje, ugyanis az állatkert célja már a kezdetektől, hogy veszélyeztetett állatokat gondozzon.
• A hazai állatkertek közül a szegedi vette ki a leginkább a részét a nemzetközi fajmegmentési programokban.
• A Szegedi Vadasparkban az állatok tágas kifutókban a természetes életkörülményeikhez hasonló környezetben élhetnek.
• A Szegedi Vadaspark természetvédelmi mentőközpontként is működik, vagyis fogadják az egyébként vadonélő sérült, elárvult vagy a határon elkobzott és jogtalanul tartott védett állatokat. 2001-ben a Szegedi Vadasparkot a Környezetvédelmi Minisztérium Pro Natura Emlékplakettel tüntette ki – az állatkertek közül egyedüliként.
• Az intézmény életében a zoopedagóia, vagyis a fiatalok nevelése és az oktatása már a kezdetektől fogva fontos feladat volt.
• A Szegedi Vadasparkban található a hazánkban egyedüli állatkerti gondozóképző.

A szegedi állatkertben kb. 140 fajnak 650 egyede tekinthető meg, amely szám egy közepes méretű állatkertre utal, azonban ha a fajok természetvédelmi értékét és ritkaságát nézzük, akkor kimagaslóan az élen áll a Szegedi Vadaspark.

A legújabb fejlesztés a 2009. májusában átadott szibériai tigris és kínai párduc bemutató.

A vadaspark különleges és változatos állatvilága

A Szegedi Vadasparkban földrészenkénti felosztásban elrendezett nagyméretű kifutók a hazai és a távoli kontinensek egzotikus állatait is bemutatják. Egy pár különleges állatfajnak, mint a foltos hiénának vagy a víziőznek hazánkban csak a Szegedi Vadaspark nyújt otthont.

A dél-amerikai bemutatató rész közel négy és fél hektárnyi területen mutat be olyan ritka állatfajokat, mint a sörényes farkas, a tapír, a vízidisznó vagy az üregekben élő nagymarák csapatát. A park fái között csintalan kis csuklyásmajmok ugrálgatnak ágról-ágra. A trópusi ház kellemes hangulatú szabadtéri kifutóiban az aprótermetű selyemmajmocskák csipegetnek kis magvakat és gyümölcsöket.

A Szegedi Vadaspark még bemuatatja Afrika, Ázsia, Ausztrália és természetesen Európa különleges állatait is, melyeket igyekeztek a természetes környezetükhöz hasonuló kifutókban elhelyezni. Így jól érzi itt magát a teve, a panda, a kenguru és még a zebra is.

Hazai állat- és növényvilág bemutató

A park Dél-Alföldi Tanyaudvarában lehet közelebbről is megismerkedni hazánk háziállataival, itt az állatsimogatóban egészen közeli barátságok is kialakulhatnak a kicsik és a szelíd állatok között.

A vadaspark flórája is úgy lett kialakítva, hogy a látogatók megismerhessék a legtöbb hazánkban honos fafajtát, cserjét és lágyszárú növényeit. Ez a dús növényvilág és a kis tavacskák számos rovarfajnak és madárnak nyújtanak kellemes és biztonságos otthont.

A Szegedi Vadaspark a város határában található, és egész könnyedén megközelíthető a 3 és a 3A jelzésű villamosokkal, vagy kocsival a Dugonics tér felől a Kálvária sugárúton végighajtva.

SZTE Füvészkert

A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje a város déli részén terül el mintegy 17 hektáron. A legváltozatosabb része az arborétum és az édesvízi tavak környéke. Az arborétum több ezer cserjének és fa fajtának nyújt kellemes otthont. Kiemelkedőnek mondható a fenyőgyűjtemény, melyben a Füvészkert bejáratához közel fellelhető a legöregebb magyarországi szecsuani ősfenyő.

A Füvészkertet végigjárva növényföldrajzi alakulásokban ismerkedhetünk meg a Dunántúl és hazánk középhegységeinek növényvilágával. Azonban a mediterrán és a balkáni növények is igen gazdag példányszámban képviseltetik magukat.

A füvészkert tavai és a rózsakert

A SZTE Füvészkertjének igen hangulatos része a látogatók által is közkedvelt langyos édesvizű tavak és környéke. A kistóban nyaranta szép számban nyílnak a tavirózsák és borítják be a tó szinte teljes felszínét. Július végén van egy növény, amely látogatók ezreit vonzza a füvészkertbe, és ez nem más, mint az indiai lótusz, amely ebben a nyári időszakban bontja rózsaszínes virágát. Ez a látványosság Közép-Európában egyedülálló, hiszen csak itt Szegeden áll módjában egy természetkedvelőnek ezt az eseményt megcsodálni. Ez alkalomból a Füvészkert évente megrendezi a Lótusznapokat, mely során érdekes kulturális, művészeti és családi programokkal várják a látogatókat. A Lótusztónak is nevezett nagytó szomszédságában találhatjuk a Rosariumot, ahol mintegy 120 pompás virágú rózsafajta illatozik. A rózsakert és a tavak környéke egy igazán idilli hangulatú, látványban gazdag pihenős részei a füvészkertnek.

Az üvegházak védelmében kaktuszok és pálmák

A Füvészkertnek van egy nagyon szúrós, ám annál változatosabb gyűjteménye, ez nem más, mint a kaktuszgyűjtemény, melyeknek a kert üvegházai biztosítanak megfelelő atmoszférát. Ebben a trópusi hangulatban élnek a legkülönlegesebb pálmafélék, a meseszép orchideák és a trópusi erdők harasztjai is.

 

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Szegedtől csupán 30 km-re található Ópusztaszer települése, melynek legnagyobb nevezetessége a hatalmas területen elterülő Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Az 1800 négyzetméteren rengeteg látnivaló és élmény várja a látogatókat. A méltán híres Feszty-körkép mellett a park 5 kiállítóhelyén különféle történelmi időszakokba csöppenhetünk.

Rotunda

Az emlékpark megújult főépülete a Rotunda látogatóközpont mutatja be hazánk legmonumentálisabb festészeti alkotását a Feszty Árpád által alkotott Feszty-körképet. A panorámakép elképesztő közelségbe juttat a hajdani honfoglaló magyarokhoz. A Rotunda épületében további állandó- és időszaki kiállítások kerülnek megrendezésre.

Monostor

A 12. századi Szer mezőváros középkori monostor templomának feltárt romjai és az impozáns Árpád-emlékmű körül sétálva is nagyszerű élményekkel gazdagodva fedezhetjük fel a múltat.

Csete-jurták

Elképesztő és magasztos látványban lehet részünk, mikor megpillantjuk a 13 földből kinövő Csete-jurtát, melyek az organikus építészet megtestesítői. Az jurtaszerű építmények Csete György és Dulánszky Jenő építészek munkáját dicsérik, melyek egy kiállítás keretében az erdő és az ember kapcsolatát szemlélteti. Külön épületek a Világmagyarság hajléka, a Koronás-jurta és az Ökomenikus kápolna.

Skanzen

Az Ópusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény a Csongrád megyei népi építészetet, a szegedi térség, a déli Tisza-vidék hajdani mezőgazdasági életmódját, hagyományait és ünnepeit mutatja be. Ez bizony egy eleven tanyavilág rackajuhokkal, terelőkutyákkal és szamarakkal. Az iparos műhelyekben, a halászházban bepillantást nyerhetünk a régi mesterségek világába. Beleszippanthatunk egy tanyai iskola légkörébe. Láthatunk itt egykori tűzoltószertárt, kocsigyűjteményt, községházát, szélmalmot, erdészházat és a szatócsboltban meg a pékségben még a pénztárcánkat is nyitogathatjuk.

Nomád Park

A Nomád Park elénk tárul a harcos, vándorló, legeltető életmódot folytató őseink mindennapjaiba. Látványos és izgalmas programok mutatják be a hírhedt harctechnikákat és a korabeli fegyvereket, de nem csak szemtanúi lehetünk mindennek, hanem kipróbálhatjuk az íjászkodást vagy a lovaglást.

Programok egészévben – Lépj be a múltba!

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a teljes éve során az ünnepekhez illetve az évszakokhoz kapcsolódó szórakoztató tematikus programok várják a látogatókat. Remek kikapcsolódása lehet itt családoknak és barátoknak, olyan szolgáltatásokkal, mint csárda, kemping, játszótér, horgászat, bográcsozás és idegenvezetés.

Forrás:szeged.varosom.hu

 

Szegedi legendák

 

Anna-víz

Szeged hajdani piacteréhez közel áll az Anna-kút, amelynek előzményei 1925-ig nyúlnak vissza. Ekkoriban fedezték föl Hajdúszoboszlón azt a kutat, amelyre később a fürdőváros épült. Papp Ferenc, a szegedi gőzfürdő vezetője ráébredt, neki is hőforrásra van szüksége, így fürdője üzemköltségeit jelentősen csökkenthetné. Állami segítségként műszaki eszközöket, szakembereket kapott. A többi a várost terhelte. A szakemberek között volt Pávai Vajna Ferenc, Szoboszló geológus hőse is. Pávai 1926. április 20-án szakvéleményt tett le a város asztalára. A korabeli helyi sajtó bőségesen tudósított a főbb mozzanatokról: „Áll már […] az az Eiffel-toronyszerű hatalmas gerendaalkotmány, amely a mély kút fúrásának lesz az állványzata. Körülötte hatalmas csőtömegek hevernek, titokzatos gépek, szerszámok, és a nagy darabban felbontott aszfalt helyét új léckerítéssel vonták körül.” 
Két hét múlva: „Vannak, akik privát szorgalomból pontosan feljegyzik a napi munkateljesítményt. […] Ma 266 méter a mélység.” Júniusban: „438 méternél váratlan komplikációk támadtak: a fúrószár beleszorult a vastag homokrétegbe, úgyhogy meg se lehetett mozdítani többet.” Azonban a munka mégis folytatódott, ugyanis júliusban így írtak: „500 méternél végleg elakadt a mélykút-fúrás. A fúrócső és a fúrószár közé homok került, a további fúrás lehetetlenné vált.” Két nap múlva azonban: „… öröm, az óvatos továbbfúrás 511 méternél szürke agyagot hoz fel a víz.” A munkát 1926. október 12-én fejezték be. Október 13-án mámoros cikk: „ötvennyolc fokos forró víz tört elő kedden reggel a mély kútból. Földgáz is jön…” „… vastag sugárban tört fel a forró víz. Senki sem akart hinni a csodában, amelynek híre pillanatok alatt repülte be az egész várost, és hatalmas tömegeket csalt a mélykút-forrás rácsos kerítése mögé. Hét hónapi szakadatlan munka után 58 C-os víz jön 944 méter mélységből…” 
A hévíz karbonátos, szénsavas, más, mint Hajdúszoboszlón. A fúráskor apró buborékok is a felszínre törtek. Egyik alkalommal gumidugós üvegben fölfogták a gázokat, amelyek az üveg feléből kiszorították a vizet; Boucz Károly, a mélyfúrás tervezője és irányítója kihúzta az üveg gumidugóját, és a nyílás fölé gyufát tartott. Halványkékes láng lobbant föl. Van már ingyen gáz is, kiáltott föl valaki. Leszámolhat a város a gázgyárral! Fantasztikus tervek születtek akkor a fehér vízgőzben, az állványok alatt. Egyedül Papp Ferenc, a gőzfürdő igazgatója maradt higgadt. Kiszámította, hogy a mély kút vizének felhasználásával hány százalékkal csökkenthető a fürdő rezsiköltsége. 
A kutat tovább fúrták, 1100 méternél is mélyebbre, mert melegebb, 70 Celsius-fokos vizet szerettek volna, és gázt is többet. Azonban elfogyott a cső. Külföldről csak egy hónap múlva tudtak volna szerezni, ám a munka nem állhatott. Be kellett fejezni a fúrást, szűrőcsövet betenni, kiképezni a kutat a termelésre, és a vizet bevezetni a gőzfürdőbe. Az egyik legérdekesebb ajánlat egy németországi cégé volt, amelyik mintha látta volna a jövőt. A gyár hajlandó volt a kút föld alatti csövét rádióantennává átalakítani. Ajánlata szerint a földantenna sokkal biztonságosabb, mint a levegőben lévő, mert hozzáférhetetlen és elpusztíthatatlan, még egy esetleges háborús ágyútűz sem ártana neki. 
A kutat üzembe helyezték. Pávai Vajna Ferenc bizakodott: „Nincs messze az idő, amikor az Alföld lakója nem issza a szennyes talaj- és folyóvizet, s nem pusztul el tőle, hanem talán naponként fürdik a föld mélyének megcsapolt, langyos hullámaiban, melyek a gázzal és más hasznos energiaforrásokkal versenyezve világítják, fűtik a lakásokat és hajtják a gépeket.” 
1936-ban Patzauer Dezső kereskedő ajánlatot tett Szeged városának, hogy huszonöt évre bérbe veszi a kutat. Ellenszolgáltatásul ivócsarnokot épített, a víz forgalomba hozatalára vállalatot létesített, hogy a bérlet lejárta után díjmentesen átadja a városnak. Harminchét márciusában elfogadták az ajánlatot, és Patzauer Dezső Méder Dániel építésszel fölépíttette a modern ivócsarnokot a MÁV-igazgatósággal szemben. A kereskedő a Fekete Sas utcán keresztül a Kölcsey utcai töltőüzembe vezettette a termálvizet, amelyet lányáról nevezett el. „Értesítettem az akkori polgármestert, hogy pünkösdre megnyitnám a forrást. A polgármester megkérdezte, milyen nevet adsz a gyógyforrásnak? Anna-gyógyforrásnak fogom hívni. Ahogy ezt kimondtam, a polgármester erősen rám nézett, felkelt, megkerülte íróasztalát és megölelt. Kitaláltad a gondolatomat. Én is Anna főhercegnőre gondoltam.” Patzauer Anna majdnem egyidős a róla elnevezett gyógyvízzel, tudniillik 1926-ban született, ma Torontóban él, híres orvos tudós. Az 1936. december 1-jén vett vízmintákból Kocsis J. Endre és Herke Ilona egyetemi kutatók megállapították, hogy ilyen előnyös összetételű víz nincs több az országban. Hasonló öszszetételű vizet akkoriban csak a Kaukázusban és Franciaországban ismertek. Szakvéleményük szerint az Anna-víz lúgos volta miatt megakadályozza a kőképződést az epében és a vesében. Alkalmas vérnyomáscsökkentésre, a szervezet átöblítésére, a kóros anyagcseretermékek eltávolítására. Kiváló a gyomor, a bél, a hólyag és a vesemedence hurutos megbetegedésének megelőzésére, a garat és a gége egészségének megóvására. 
Az első hirdetés a város kincséről a Dél-Magyarország 1938. február 23-i számában található: „Anna ásványvíz, a szegedi hőforrás gyógyvize szénsavval telítve mindenütt kapható.” A zsidótörvények életbelépése után gazdát cserélt a vállalkozás, 1950-ben pedig a város kezére került a hőforrás. Az ivócsarnokot 1963-ban lebontották városrendezési okokból. Néhány évre a kifolyót is áthelyezték a gőzfürdő bejáratához. 
Sokáig nem törődtek a palackozással, csak 1965-ben kezdte el újra árusítani a Csongrád Megyei Tanács Anna Gyógyvíz-, Üdítőital- és Szikvízipari Vállalata csatos üvegekben. 1976-ban a Dél-alföldi Pincegazdaság vette át a palackozását. Az üzem közelebb költözött a hőforráshoz, mindössze 300 méteres vezetéken érkezett a napi öt köbméter tiszta víz. Naponta tízezer üveget palackoztak. Az új gépsoron azonban a régi csatos üveget nem tudták használni, másfajta után kellett nézni. 
De akkor is, mostanában is sokan maguk mennek csatos üvegeikkel, demizsonjaikkal a kúthoz, amely a hetekben kapott új külsőt. A víz azonban a régi, szemerkélő, hideg esőben is vonzza a polgárokat.

Forrás: mno.hu

 

Pick szalámi

(szegedi téliszalámi): évszázados hagyományon alapuló, sertéshús és sertésszalonna felhasználásával, titkos fűszerezéssel, bélbe töltve, hideg füstöléssel, szárításos érleléssel készült, nemespenész-bevonatú termék.

Szeged a Tisza folyó partján fekszik. A Szegedhez közeli alföldi, dél-magyarországi megyék (Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés,
Hajdú-Bihar) természeti adottságai kedvezőek a növénytermesztéshez és az állattenyésztéshez. Ez a földrajzi környezet és az ehhez párosuló szakértelem lehetőséget ad a jellegzetes tulajdonságokkal bíró szalámisertések tenyésztéséhez. Ezekről a területekről származnak azok az érett sertések, amelyeket Szegeden a szalámikészítéshez használnak fel. A szalámi előállításának főbb lépései: az élőállat állomány előkészítése, a vágás, a félsertések minőségi válogatása, hűtése, csontozása, a sertéshús és a szalonna aprítása, fűszerezés, bélbe töltés, füstölés, szárítás, érlelés, penészkialakítás, csomagolás.
A Pick szalámi kiemelkedő tulajdonságait, a harmonikus illatot és az egyedi ízt a helyi sajátosságok adják. Az alapanyag jellegzetessége, a szalámigyártás hagyományőrző gyártástechnológiája, a Tisza közelségéhez kapcsolódó klimatikus viszonyok, a penészflóra jelenléte, a megőrzött – szalámimestertől szalámimesternek átadott – mesterségbeli tudás, mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a ma már hagyományos terméknek számító szegedi téliszalámi meghódítsa a világot.

Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását Szegeden, amelyet fokozatosan fejlesztett, bővített. 1883-ban Olaszországból hozott munkásokkal már nagyobb mennyiségben gyártott szalámit. A nagyüzemi szalámigyártást 1885-ben indította el. Az alapító 1892. évi halálát követően özvegye és annak fivére tulajdonába került a cég. 1900-ban áthelyezték a szalámigyárat a Felső Tisza-partra. Az állandó hűs tiszai levegő kedvező feltételeket biztosított az érlelés folyamatához.
A legidősebb fiú, Pick Jenő – aki már 1898-tól részt vett az irányításban – 1906-ban lépett be a vállalkozásba. A gyár történetében ezzel új korszak kezdődött. Megvásárolta a szomszédos, csődbe ment Tiani szalámigyárat, és így a teljes Tisza-parti ingatlan a Pick család tulajdonába került. Pick Jenő arra törekedett, hogy modernebb eszközökkel alapvető változást valósítson meg. Jó érzéke volt a piachoz, felismerte a reklám jelentőségét. A cég fő terméke a 20. század első évtizedében a szalámi lett. A két világháború között a Pick gyár a magyar élelmiszeripar egyik legjelentősebb üzemévé, a Pick szalámi pedig világmárkává vált. Pick Jenő 1934-től egyedül vezette a szalámigyárat Pick Márk cégnév alatt, egészen az államosításig.

A Pick család vezetése alatt, majd a későbbiekben is nagynevű szalámimesterei voltak a gyárnak, akiknek mesterség iránti rajongása tiszteletet parancsoló. A szalámikészítés technológiája valóban megkövetelte, hogy a szalámimester szinte megszállottja legyen a szakmájának. A szalámimester tudománya többirányú ismeretet követelt, így a paszta összetételének a szabályozása, a fűszerezés, ami a legféltettebb titkok közé tartozott, míg a legfőbb tudományt a füstölés-érlelés jelentette.
A minőségi munka nem képzelhető el technikai és technológiai modernizáció nélkül. Ez a szándék és törekvés folyamatosan jelen van a szegedi szalámigyárban. Ennek eredményeképpen az 1950-es évek végére a hűtéstechnika biztosítani tudta az egész éven át tartó folyamatos termelést, így a téliszalámi régi szezonális jellegét csak a nevében őrizte meg.
A szakma szeretete, a hagyományok ápolása, a mesterségbeli tudás, az alapvető rátermettség, továbbá a klimatikus viszonyok, a kedvező nyersanyagellátás, a műszaki fejlettség, a gyártástechnológia világszínvonala együttesen biztosítják a Pick szalámi hagyományosan kiváló minőségét.

Forrás: pickmuzeum.hu

 

Szegedi papucs

Piros bársony, kék selyem, rajta hímzett virág, bojt és kopogós fatalp – a csinos, hivalkodó lábbelibe manapság már csak a néptáncos lányok bújtatják lábukat, pedig egykor nagy divatja volt a menyecskék körében a híres szegedi papucsnak.
A papucsos kisipar, tanúskodván a török, balkáni kapcsolatokról, a Dél-Alföldön, elsősorban Szegeden ért el magas színvonalat. Már a török időkben készítettek papucsot Szegeden, diadala azonban csak a 19. században kezdődik, amikor az iparosodási hullám hatására a város utcáit kikövezik. Azelőtt a sártengerrel borított utak miatt az asszonyoknak is csizmában, bocskorban kellett járniuk. A papucs az asszonyok ünneplő viseletének jellegzetes darabjává vált.

Variációk egy témára
A hódoltság idején úri viseletnek számító papucs felsőrésze bőrből, sarka vasból készült. (A népmonda szerint Szegeden Hobiárt pasát papucsuk vassarkával verték agyon haragos menyecskék.) A felső részt keleti eredetű fordított varrással öltötték a talp visszájára a papucskészítő mesterek. A női ünnepi papucs bársonyból, szövetből és ebelasztból (finom vászonanyag) is készülhetett. A szegedi papucs különlegessége volt, hogy flitterrel és gyöngyvarrással is készítették.

A szegedi papucs virágkorában rengetegféle papucs közül választhattak a lányok, asszonyok. A selyemkendő, selyemkötő anyagából készült selyömpapucsot, a bársonypapucsot és a különlegességnek számító csillogó fliterrel díszített pillangós, másként aranypillés selyempapucsot ünnepekkor vették elő, míg a szövetpapucs hétköznapi viselet volt, amelyet a férfiak sem vetettek meg. A díszes topánkákat főleg az eladósorban lévő lányok kedvelték, s bálokon, lakodalomban viselték. Azt tartották, hogy a Szegeden készített papucs még a legsebesebb tánc közben sem esik le a lányok lábáról. A hímzett papucs a 20. században terjedt el, ekkor jelentek meg a mezei virágokkal, pipaccsal, nefelejccsel, kalásszal díszített darabok, melyeket szalaggal és bojttal cifráztak.

Forrás: puszta.com

 

Legendás szegediek

Gregor József

A Kossuth- és Liszt-díjas kiváló művész 1940. augusztus 8-án született, Rákosligeten. Eleinte hegedülni tanult, hangjára egy zenetanár figyelt fel a rákosligeti katolikus templomban - ő vette rá, hogy felvételizzen a konzervatóriumba.

1957-től három éven keresztül a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola növendéke volt, majd felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének szakára, ám tanulmányait itt sem fejezte be. Időközben tagja lett a Magyar Néphadsereg Művészegyüttes férfikórusának, majd 1964-től magánénekesként a Szegedi Nemzeti Színházban dolgozott Vaszy Viktor karmester irányítása alatt. A szegedi korszak alatt számos elismerést kapott: 1974-ben Liszt Ferenc díjjal, 1979-ben Érdemes művész, 1983-ban Kiváló művész címmel, 1987-ben pedig SZOT-díjjal és Erzsébet-díjjal tüntették ki.

A kiváló operaénekes 1976-tól a budapesti Operaház állandó vendégművésze volt, 1987-89 közt a győri Kisfaludy Színház tagjaként szerepelt, majd 1989-ben a szegedi operatársulat igazgatója lett. A külföldön is népszerű művész az opera-repertoár minden nagy basszus szerepét elénekelte. S bár Verdi Falstaffja nem basszus-szólam, szegedi fellépéseinek egyik legnagyobb sikerét mégis ebben a szerepben aratta.

Gregor József számos operaházban lépett fel Európa-szerte - énekelt a milanói Scalában, a New York-i Metropolitanben, továbbá visszatérő vendége volt a houstoni operának is.

Legemlékezetesebb szerepei: Figaro (Mozart: Figaro házassága), Leporello (Mozart: Don Giovanni), Szókratész (Telemann: A türelmes Szókratész), Mefisztó (Gounod: Faust), Sarastro (Varázsfuvola), Falstaff, Ozmin (Szöktetés a szerájból), Don Pasquale, Don Alfonso (Cosě fan tutte), Szilágyi Mihály (Hunyadi László), Pomádé király (Pomádé király új ruhája), Borisz Godunov.Az operákat eredeti nyelven, az oratóriumokat pedig latinul énekelte.

A művész több mint száz lemezt készített, több ezer operaelőadásban és hangversenyen működött közre, valamint számos rádió-és tévéfelvétele is volt. A magyar előadó-művészet tagjaként az ő lábnyomát is őrzi a budapesti Broadway Nagymező utcai aszfaltja. Kossuth-díjat 1999-ben , 2002-ben pedig Székely Mihály-emlékplakettet kapott. 2003-ban Szeged városa díszpolgárrá avatta, munkássága elismeréséül 2006. október 22-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal Kitüntetésben részesült.

A világhírű basszista 2007. október 27-én, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Legemlékezetesebb szerepei: Figaro (Mozart: Figaro házassága), Leporello (Mozart: Don Giovanni), Szókratész (Telemann: A türelmes Szókratész), Mefisztó (Gounod: Faust), Sarastro (Varázsfuvola), Falstaff, Ozmin (Szöktetés a szerájból), Don Pasquale, Don Alfonso (Cosě fan tutte), Szilágyi Mihály (Hunyadi László), Pomádé király (Pomádé király új ruhája), Borisz Godunov.Az operákat eredeti nyelven, az oratóriumokat pedig latinul énekelte.

 

 

 

Zsigmond Vilmos

Szegeden született, apja Zsigmond Vilmos, futballedző és kapus, anyja Illichman Bozena hivatalnok volt. A középiskolát a szegedi piarista gimnáziumban, ahol az irodalom volt a kedvenc tantárgya. A képek iránti rajongása gyerekkorában kezdődött. A legenda szerint egyszer egy betegség miatt ágyba kényszerült, és kezébe került egy fotózásról szóló könyv. Később édesapja fényképezőgépével fedezte fel a fotózás nyelvét, ahonnan már egyenes út vezetett az operatőri hivatás felé. 1955-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Illés György tanítványaként végzett operatőrként. Több főiskolai társával megörökítette az 1956-os forradalom eseményeit, majd 1956 novemberében Kovács László operatőrrel - táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel - elhagyta Magyarországot. Ezek a felvételek bejárták a világsajtót, a két fiatalnak óriási szerepe volt abban, hogy a „Nyugat” tudomást szerzett a budapesti eseményekről. (A filmeket aztán a rendszerváltást követően az operatőr visszajuttatta Magyarországra.)

Zsigmond Vilmos önkéntes száműzetésében hosszú esztendőkön át '56 emlékével élt együtt. Ma is biztos abban, hogy a forradalom volt az egyik legfontosabb esemény, amely a nagy szovjet birodalom összeomlását előidézte.

Több mint egy évtizednek kellett eltelnie, mire sikerült beilleszkednie új hazájának társadalmába, illetve operatőrként képes volt kitűnni az amerikai mezőnyből. Óriási hátránnyal indult, de mindeközben meg is előzte korát: tulajdonképpen egy mozgóképes szemlélet- és generációváltás kellett ahhoz, hogy tehetségével kiemelkedhessen a többiek közül. Zsigmond Vilmos ugyanis olyan tudás birtokában volt, amelyet más ottani operatőr nem birtokolt: ismerte az európai filmszemléletet, a szovjet mozgóképművészettől a francia és olasz új hullámon át a magyarokig, és ezek összessége határozta meg a vizuális látásmódját. Amikor az amerikai film új rendezőgenerációja megjelent, hirtelen fontos lett Zsigmond Vilmos „másféle” műveltsége.

Az Egyesült Államokban telepedett le; kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmekben és reklámfilmekben kapott feladatot. Operatőri látásmódja - a hangulati világítás, az emberi arc középpontba állítása, az emberi történetek bemutatása és a realista ábrázolás - egybeesett az 1960-as években kibontakozó amerikai független filmes kívánalmakkal. 1962-ben kapott amerikai állampolgárságot.

Első jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte Bérelt kezek volt, majd Robert Altman rendező következett, aki teljes mértékben rábízta a McCabe & Mrs. Miller című, 1971-es westernjének képi megvalósítását. Zsigmond Vilmos pedig fotós múltját felhasználva, laboratóriumi eljárással fakított ki felvételeket, hogy a régi filmek hangulatát idézze. A szemcsésség, a sötét tónusok erőteljes használata mindig is operatőri kézjegye maradt, ő maga is úgy jellemzi stílusát, hogy még a vígjátékokat is film noirként rögzíti a celluloidszalagra, és az árnyék használata az egyik legfontosabb eszköze. Nem véletlen, hogy a mai napig azon operatőrök egyike, aki nem hajlandó digitális technikával, videonyersanyaggal dolgozni.

Az 1970-es évek amerikai új hullámos realista filmjei mellett a sci-fi mániának is részese lett. Már a nagy sikerek hajnalán együtt dolgozott Steven Spielberggel is, aki szintén rábízta magát Zsigmond Vilmos kézi kamerás elképzeléseire a Sugarlandi hajtóvadászat forgatása során. Együttműködésük később az 1977-ben készült Harmadik típusú találkozások című produkcióban folytatódott: a legendás sci-fiben az egyik főszerepet maga Francois Truffaut alakította. A film nagy siker lett, és az 1978-ban Zsigmond Vilmost elnyerte a legjobb operatőri munkáért járó Oscar-díjat. Érdekes, de ezt követően sosem dolgozott együtt Spielberggel. Állítólag azért szakították meg a közös munkát, mert Zsigmond Vilmos elfelejtette megköszönni a rendezőnek a díjat – akárcsak a stáb többi tagjának, hiszen inkább tanárainak, legfőképpen Illés Györgynek, azaz a magyar iskolának tulajdonította a sikert. (Másnap érkezett a lakására egy fax Julia Philips producertől, amelyen az állt: „You are welcome!”, azaz: Szívesen!)

Életszerűbb az a magyarázat, hogy Spielberg egyre inkább tudta, mit akar, és nem volt szüksége egy megingathatatlan elképzelésekkel teli alkotótársra. Sokkal inkább az olyan direktorok felelnek meg Zsigmond Vilmosnak, mint mondjuk Michael Cimino, aki A szarvasvadász (1978) című nagyszabású filmjénél teljesen szabad kezet adott az operatőrnek a képi világ és a világítás terén – ez pedig újabb Oscar-jelölést ért.

Maximalista művészi és munkaszemlélete azonban nem mindig hozott szerencsét neki: a Funny Lady (1975) című musical forgatásáról például Barbra Streisand miatt kellett távoznia. A színésznőnek egy operatőr barátja, Harry Stadling bebeszélte ugyanis, hogy csak bizonyos szögben szabad megvilágítani az arcát, mert csak úgy mutat szépen a vásznon. Zsigmond Vilmos megpróbálkozott egy-két másik beállítással, amit a művésznő nem viselt el.

Több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet, (a The Band búcsúkoncertjét - Az utolsó valcert), vígjátékot (Az eastwicki boszorkányokat, a Mavericket), az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi televíziósfilmet (amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott), erotikus thrillert (a Slivert, a Vágyak vonzásábant), és többször dolgozott Woody Allen rendezővel (a Melinda és Melinda, vagy a Kasszandra álma című filmeken). Allen például azt gondolta róla, még mielőtt először találkoztak volna, hogy Zsigmond Vilmos egy zord magyar óriás, egy igazi hadvezér alkat, aki mellett majd meg sem mer szólalni. Így aztán őszintén meglepődött, amikor egy halk szavú, talpig gentleman rázott vele kezet.

Zsigmond Vilmos hasonlóan jelentős munkának érzi a 2001-ben Káel Csabával forgatott Bánk bán-operafilmet is, amelyből szerinte feleslegesen lett politikai ügy, ahelyett, hogy kvalitásainak megfelelően, műalkotásként kezelték volna Magyarországon: így lehetett volna esélye külföldi fesztiválokon is.

2006-ban pedig egyik közreműködője volt A lyukas zászló című 1956-os dokumentumfilmnek. A rendezéssel is megpróbálkozott, ebben azonban kevésbé volt sikeres.

2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra a Brian De Palma rendezte A fekete Dália című thriller fényképezéséért. De Palma később úgy nyilatkozott róla, hogy az egyik utolsó képíró nagymester, akivel számos szakmai vitája volt ugyan a forgatás során, ám különleges értékei megkérdőjelezhetetlenek.

A fények és árnyékok szerelmesének és festőjének nevezett Zsigmond - aki saját bevallása szerint főiskolai mesterein kívül az olasz neorealistáktól és a francia újhullámosoktól tanulta a legtöbbet - tudását az utóbbi években többször is mesterkurzus keretében adta tovább a hazai operatőrtehetségeknek.

1999-ben megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetését, 2000-ben Göncz Árpád akkori köztársasági elnök személyes megbecsülése jeleként elnöki Aranyéremmel tüntette ki. 2001 óta a Corvin-lánc birtokosa, 2004-ben pedig szülővárosa, Szeged díszpolgára lett, ahol a Belvárosi Mozi egyik terme viseli a nevét.

Tagja az Amerikai Operatőrök Társaságának.

Forrás: hu.wikipedia.org